A tudatos és tudatalatti elme

A hipnózis megértéséhez elengedhetetlen a tudatos és a tudatalatti elme közötti különbségtétel.

• Tudatos elme: A tudatos elme a gondolkodás, a döntéshozatal, az akarat és a rövid távú memória székhelye. Ez az az elme, amelyet a mindennapi életben használunk.
• Tudatalatti elme: A tudatalatti elme az emlékek, a szokások, az érzelmek, a hiedelmek és a hosszú távú memória székhelye. Ez az az elme, amely a háttérben működik, és befolyásolja a viselkedésünket.

A hipnózis során a tudatos elme háttérbe szorul, és a tudatalatti elme kerül előtérbe. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlenül kommunikáljunk a tudatalattival, és olyan változásokat érjünk el, amelyek a tudatos elme számára nehezen lennének elérhetők.

Szuggesztiók és befolyásolás

A hipnózis során a tudatalatti elme fogékonyabb a szuggesztiókra. A szuggesztiók olyan verbális vagy nonverbális üzenetek, amelyek befolyásolhatják a gondolkodást, az érzéseket és a viselkedést. A hipnózisban használt szuggesztiók mindig pozitívak és a kliens javát szolgálják.

Fontos megjegyezni, hogy a hipnózis során a kliens nem veszti el az irányítást. A kliens mindig tudatában van annak, hogy mi történik vele, és bármikor kiléphet a transzból.

Transzállapot és mélységi szintek

A hipnózis során a kliens egy módosult tudatállapotba, úgynevezett transzállapotba kerül. A transzállapot mélysége változó lehet. A könnyű transzban a kliens relaxáltnak és álmosnak érzi magát. A mély transzban a kliens mélyebb ellazulást él meg, és fogékonyabb a szuggesztiókra.

A hipnózisban használt transzmélység függ a kliens egyéni adottságaitól és a terápia céljától.

Hipnózis és éberség

Sok tévhit kering a hipnózisról. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hipnózis során elveszítjük az eszméletünket. Ez nem igaz. A hipnózisban mindig éberek vagyunk, és tudatában vagyunk annak, hogy mi történik velünk. A hipnózis nem alvás, hanem egy különleges tudatállapot, amelyben a tudatos és a tudatalatti elme közötti kommunikáció aktívabbá válik.